Makói Rádióamatőr KlubMakói Rádióamatőr Klub

Általános ismeretek

Ezeket a kis elektronikus eszközöket a meteorológiai intézetek használják légköri szondázásra és nagy magasságú mérésekre, egészen a sztratoszféráig (HAB - nagy magasságú ballonozás). A repülés után általában értelmetlenek a felbocsátó intézet számára, így az emberek begyűjthetik őket (ezt az adott indítóhely szerint ellenőrizni kell). Ez a tevékenység a rádiószonda-vadászat. A Föld 850 különböző pontjáról naponta megközelítőleg 1700 rádiószondát küldenek a légkörbe, mert az ilyen módon megszerezhető adatok elengedhetetlenül fontosak a pontos időjárás előrejelzéshez. Régen kézzel engedték fel őket, de ma már (pl Szegeden is) automata végzi ezt a munkát. Ezek a szondák hihetetlen magasságba repülnek, esetenként hihetetlen távolságokat tesznek meg hihetetlen sebességgel. A 25-35 km magasságig emelkedő szondák a légköri adatokat mérik, és továbbítják adataikat a központi állomásoknak.

Sok amatőr nyomon követi ezeknek a szondáknak az útját, veszi és dekódolja ezek telemetriáját.

Mit tartalmaz ez a telemetria? A teljesség igénye nélkül:

• A szonda azonosító jelét,
• a frekvenciáját,
• a GPS koordinátáit,
• a magasságot,
• a hőmérsékletet,
• az emelkedés vagy süllyedés sebességét,
• a vízszintes irányú haladási sebességet,
• a légnyomást,
• a hőmérsékletet.

Számunkra talán ezek a legérdekesebb adatok.

Magyarországon Pestszentlőrincről és Szegedről naponta kétszer, éjfélkor és délben ( UTC ) eresztik útjára a ballonokat, ám ezentúl az olyan szélsőséges időjárás, mint a zivatar, ónos eső vagy havazás valószínűsége esetén is útnak indulhat egy-egy. Az előrejelzés pontosságát növelő szondák felbocsátási ideje 6 és 18 óra UTC.

Néhány érdekesség

• A meteorológiai léggömböket megtöltik kb. 1200 liter hidrogénnel, és ezek viszik fel a szondákat.
• A Magyarországon használt szondák emelkedési magassága elérheti a 32-35 km-t is. (A nagy utasszállító repülőgépek utazási magassága átlag 10 000 méter.)
• Ebben a magasságban nagyon alacsony a hőmérséklet. 10000 méter körül akár -60 - -70 fok is lehet. Utána újra emelkedik a hőmérséklet.
• A vízszintes irányú haladási sebesség nem ritkán elérheti vagy akár meg is haladhatja a 140-150 km/óra sebességet is.

A szondák tehát emelkedésük és útjuk során továbbítják a magas légköri adatokat a földi állomásra. Emelkedésük közben a légkörben egyre kisebb a nyomás. Ennek hatására 32 000 m körül a gömb nem tud ellenállni a belül - relatíve emelkedő - nyomásnak, és kipukkan. Innen - ebből a magasságból - szabadeséssel indul az elektronika a föld felé. Az esést csak a kidurrant léggömb légellenállása fékezi. Ebből a magasságból kb. fél óra, mire földet ér. Zuhanás közben továbbra is sugározza az adatokat, sőt a földet érés után is a felbocsátástól számított 8-8,5 óráig. Természetesen a kis adóteljesítmény és a kis földön fekvő antenna miatt a vevőállomások elvesztik a jelet. Egy ilyen léggömb repülési ideje kb. 2,5 óra.

 A finn VAISALA gyártmányú automata szondázó

Szonda felengedése

A szonda vételéhez szükséges rádió

Az egyszerű - jön, nem jön - megfigyeléshez elegendő egy egyszerű kézi rádió akár gumiantennával, hiszen az UHF sáv hullámterjedése a fényéhez hasonló. Csak egyenes vonalban terjed, és nem lehetnek a két antenna között tereptárgyak. Ez a feltétel a meteorológiai léggömböknél teljesül. Természetesen a magas, méretezett antenna jobb vételt biztosít. Ebben az esetben viszont nem biztos, hogy a legjobb vétel akkor van, amikor hozzánk a legközelebb van, hiszen, ha fejünk fölött van, akkor egy vertikális antenna a legkisebb felületét mutatja a gömb felé. Az egyszerű kínai két sávos rádiók jobban használhatók, mint a rádióamatőr készülékek, mert azok széles sávúak (400-470 MHz), míg az amatőr készülékek precízebb felépítésűek, és a bemeneti sávszűrőjük 430-440 MHz átvitelére van hangolva, így erősen csillapítják a 400-406 MHz-en adó szondák jeleit.

Jobb megoldás az SDR stickek használata. Ezeknél szoftverből Állítható a zajzár, az FM üzemmód, a sávszélessség és még sok más. Viszonylag olcsó SDR stickekkel és magas, méretezett antennával jó eredményt lehet elérni. Az antennának nem szükséges különösebben nagy magasság. Adottságoktól függően 2-10 méter. A hivatalos vevőállomások akár 350 km-ről is veszik a szondák jeleit.

A vétel

A kínai rádiók további magyarázatot nem igényelnek. Az SDR stickek-et kiegészíthetjük egy kis zajú előerősítővel pl. TQP3M9037-tel és szükség esetén egy 403 MHz-es sáváteresztő szűrővel. Az SDR stick használatához szükséges egy működtető szoftver. Több ingyenes szoftver is található a neten. Én az SDR++-t használom. Be ke állítani a forrást pl: RTL-SDR, az üzemmódot (NFM), a zajzárat úgy állítsuk, hogy mindig legyen nyitva, a Low Pass legyen kipipálva. Ezek a legfontosabb beállítások. Ezeken kívül még számos dolog állítható. Természetesen csatlakoztassuk az antennát is.

Az SDRPP szoftver képe

A dekódolás

A neten választhatunk a fizetős vagy az ingyenes dekódoló programokból. Én az ingyenes RS41 Tracker V 2.5-öt használom egy SDR stickkel. Nagyszerűen működik. Az SDR audio jelét a Virtual Audio Cable programmal csatolom az RS41 Tracker V 2.5-be. A három programot (SDR++, RS41 Tracker V 2.5, Virtual Audio Cable) kicsit játékos összehozni, de előbb-utóbb sikerülni fog.

RS41 Tracker V 2.5

Webes léggömb követés és dekódolás

Ha valakinek nincs kedve, ideje a vételre és a dekódolásra, akkor választhat egy WEB-es léggömb követőt is. Ilyen például a Sondehub Tracker.

Nincs más dolgunk, mint megnyitni az oldalt és beállítani a megfigyelni kívánt területet. Ha van fenn léggömb, azonnal láthatjuk is. Rákattintva grafikusan mutatja, hogy honnan indult, mi az aktuális pozíciója és előre láthatólag hol fog földet érni. A telemetria adatokat a bal oldalon láthatjuk. A léggömb utolsó vett GPS pozíciója  a léggömb földet érése után is ott marad. Ezek az adatok segíthetnek az esetleges keresésben.

Szondakeresés

Miért kell keresni?

Hazánkban a mai szondák egyszer használatosak. A Meteorológiai Intézet nem tart rájuk igényt. Ha valaki megtalálja őket, nyugodtan hazaviheti és a sajátjaként kezelheti. Régebben vissza kellett szolgáltatni és fizettek is érte egy névleges összeget.

Akkor mégis miért kell megkeresni őket?

• Mert van benne egy kis rádióadó és ez izgatja a rádióamatőrök fantáziáját.
• Mert ez az átlag embernek (rádióamatőrnek is) egy kuriózum.
• Érdekes lehet megkeresni egy olyan kis méretű szondát, ami talán több tíz, vagy akár több száz kilométert repült és mi csak odamegyünk és hanyagul lenyúlunk érte a földre és felvesszük...
• Érdekes lehet a dolog, mert elég összetett munka.
• Mert van benne egy kis útvonal tervezés, autóvezetés.
• Mert van benne egy kis terep gyaloglás.
• És néhány meglepetés, amit csak a helyszínen fogsz meglátni (pl. áthatolhatatlan bozót, erdő, öntözőcsatorna és esetleg a  tanyák körül egy-két harapós kutya szabadon)... 
• Mert jó buli!
• Olyan dolgokat ismerhetsz meg, amelyek a műútról nem láthatók.
• Egy új világ nyílik meg előtted.
• Mert veszélyes hulladéknak minősül, mint az elektronikai alkatrészek.

Szondakeresés:

1. A legegyszerűbb esetben kereshetjük a neten talált, vagy az általunk vett koordináták alapján a koordináták körül sétálgatva - szemre (esetleg távcsővel).
2. Kereshetjük kézi rádióval és gumi antennával a legnagyobb térerőre.
3. Kereshetjük irányított antennával és rádióval maximum vagy minimum térerőre mérve.
4. És végül kereshetjük a szonda által kisugárzott telemetria alapján, hiszen a szonda a fölre érkezés után is tovább működik (reméljük) még kb. 4-5 óráig megadva a pontos koordinátáit, hogy hol vár bennünket. "Csak" oda kell menni érte és felvenni.

Az első esetben igen kicsi a megtalálás esélye, hiszen a szonda utoljára vett koordinátái még kb. 150-400 m magasságból történt. Ebből a magasságból a földre érésig még tovább sodródik.

A második és harmadik esetben sem nagy a találat valószínűsége, mert a szonda közelsége és a viszonylag nagy térerő miatt nehézkes a térerő és az irány mérése.

A találat valószínűsége az utolsó esetben szinte biztos.

A szükséges felszerelés

A szonda keresés nem is olyan egyszerű dolog, mint ahogy első pillanatban elképzeljük. Miért? hisz adott a koordináta, "csak" oda kell menni érte. Sajnos az előbb elmondottak miatt a koordináták nem pontosak. Nem vezetnek műutak sem a szondákhoz.  A földutak télen vagy eső után nem járhatóak, nyáron (jó esetben csak) porosak, és egy szondakeresés a legjobb esetben is egy autó mosással végződik.  Az utolsó néhány száz métert, vagy akár egy - két kilométert gyalog kell megtennünk. A helyzetet súlyosbítja, hogy ez általában erős terep gyaloglás. Tehát nyáron szükséges egy kényelmes sportcipő, a többi évszakban pedig jó választás lehet a gumicsizma vagy a katonai bakancs. A kereséseknél kötelező a hosszú nadrág és a hosszú ujjú ing is, mert ha pl., ha egy kukoricatáblán kell keresztül menni, vagy keresni, akkor a kukorica fűrészes levelei össze-vissza karcolják a bőrünket, és a sérülésekbe még bele szerelnek egy kis port is, és annyira fog viszketni a bőrünk, hogy szinte fáj. Ennél csak akkor rosszabb a helyzet, ha egy érett árpa táblán kell átkelni. Talán ez a legrosszabb. A ruházatnál nagy előny, ha a muhar nem ragad bele, és viszonylag könnyen lesöpörhető róla.  A muhar akár ember magasságúra is képes megnőni, pl. kukoricában és ha egy ilyen területen kell átkelni, akkor - ha teleragadt a ruhánk - akkor biztosak lehetünk benne, hogy az a kukában fog kikötni (saját tapasztalat). Tehát érdemes egy kicsit odafigyelni az öltözködésre is.  Pl. jó választás egy láthatósági ruházat is, mert egy idegent a földeken mindig gyanakodva szemlélnek. A láthatósági ruha viselése láttán viszont feltételezhetik, hogy nem lopni megy az ember, hanem talán valami hivatalos ügyben jár el. Ettől még elharaphatják a torkát, mert nem kért engedélyt a föld tulajdonosától a keresésre, nem beszélve arról, hogy összetapossa a földet, és tönkreteszi a termést. Nyáron elkel egy szemellenzős sapka, és egy napszemüveg is. Talán ennyit a ruházatról.

Elsősorban - ha nem csak a szomszédban akarunk keresgélni - Szükséges egy autó. Legjobb lenne egy terepjáró, de mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki . . . A vizuális kereséshez nem árt egy távcső. Nem kell erős nagyítású, mert annak kicsi a látószöge. A 10 - szeres jó választás lehet. Ez nem feltétlen fontos. Egy kolonccal több, amit vinni kell magunkkal. Ennél sokkal fontosabb egy kézi rádió pl. egy átlagos Baofeng gumi antennával.  A terepen a szonda közelében a pontos helymeghatározáshoz szükség van egy vevőre nyereséges felemelhető antennával, és egy számítógépes dekóderre. Ez az egyik egység, amely garantálja biztos találatot.  A másik elengedhetetlen kellék egy okos telefon. Ennek több szerepe van. Kommunikál a dekóderes számítógéppel meghatározva a szonda irányát és távolságát. Ezekkel biztosan megtaláljuk a szondát. Viszont előfordul néha, hogy olyan messzire megyünk az autótól, hogy nem látjuk, vagy egy tereptárgy eltakarja, és fogalmunk sincs, hogy merre kellene visszamenni hozzá. Esetleg erdőben vagyunk, vagy a keresés hevében ránk sötétedett. Ez nagyon nagy gáz. . . Ilyen esetben jön a segítségünkre újra a telefon. Ha a telefon Androidos, akkor telepítsük fel a Car Radar nevű programot, és indítsuk el. A program automatikusan érzékeli az autó elindulását, majd megállását. A megálláskor a hely koordinátáit rögzíti a memóriájában. Az autóhoz való visszainduláskor a Radar menüpontban egy célkeresztben felrajzol egy autót, mutatva ezzel az autónk irányát, és kiírja a távolságot is. Akár sötétben is megtaláljuk.

Talán nem árt még egy programot feltelepíteni, ami a GPS koordináták alapján tájékoztatja egy családtagunkat, hogy a semmi közepén éppen merre járunk... És talán nem utolsó sorban telefonálni is lehet vele...

Apróságok: szükségünk van egy késre a szonda levágásához a léggömb zsinórjáról. Ez praktikusan egy kitolható pengéjű kis méretű kés. Ezt könnyen magunkkal vihetjük balesetveszély nélkül. A zsinórt ne próbáljuk meg eltépni. Nagyon erős, elvágja a kezünket! Van még egy nagyon fontos eszköz, amire szükségünk lehet: Ez a spakli. Nagyon jó hasznát vehetjük, amikor 5 kiló sarat kell letakarítani a cipőnkről. Opcionálisan magunkkal vihetünk egy 10 méteres pecabotot, ami a segítségünkre lehet, ha a szonda fennakadt egy fán. Jó szolgálatot tehet adott esetben egy ultrahangos kutyariasztó is. Mindig vigyünk magunkkal vizet, vagy valamilyen üdítőt! Talán ennyit a kellékekről.

A szondakeresés folyamata - ahogy én csinálom

Magyarországon 00 és 12 óra utc-kor indítják a szondákat. Tapasztalatom szerint az indítás után kb. 15 perccel lehetséges a vétele. Ekkor jelenik meg a WEB-en is, és a saját vevő is ekkor veszi. A WEB-en megnézem a szonda frekvenciáját. Ez pl. a szegedinél általában 402,3 MHz, de más is lehet, ezért szükséges erről mindig tájékozódni. Ha a környékre várok szondát (a WEB-es előrejelzésről tájékozódhatunk) akkor elindítom a helyi megfigyelő állomásomat is, mert valószínűleg pontosabb adatokat fog szolgáltatni a szonda földet érési helyéről, mint a távolabbi állomások. Ez a következőkből áll:

A rádió egy átlagos SDR stick. Előtte van egy kis zajú előerősítő. Az antenna pedig egy két sávos Diamond D210, egy két sávos amatőr antenna 16m magas talpponttal.   A levezető kábel pedig egy RG 213-as koax kábel. Ezek általában megfelelőnek bizonyulnak, persze van ennél jobb is.

Az SDR sticket amint már szó volt róla az SDR++ program működteti, és az RS41 tracker dekódolja a telemetria adatokat.  A két program közötti audio kapcsolatot a Virtual Audio Cable program biztosítja. Ha mi is szeretnénk hallani a szonda jeleit, akkor el kell indítanunk az Audio Repeater (MME) nevű programot is. Ezzel a vevő egység készen is van.

Az előrejelzés alapján akár el is indulhatunk a szonda vélt földet érési helye felé, de tapasztalataim szerint a valódi földet érési hely ettől akár 20 km-rel távolabbra kerülhet, így ezt adatot csak tájékoztató értéknek vehetjük. Ez az én véleményem. Én előre soha nem indulok el. Csak az a biztos koordináta, amikor a léggömb már földet ért. Így nem érhet bennünket meglepetés.

Amikor a léggömb már a földön van, akkor megnézzük a WEB-es és a mi általunk vett koordinátákat. Amelyikhez alacsonyabb magasságot ír, az a pontosabb érték. A közelemben általában a saját állomás adatai a pontosabbak. Ezeket gondosan felírjuk, és megnézzük a térképen, hogyan lehet odajutni. Vigyázzunk! Az utakon ( az úttalan utakon) egészen más a valóság, mint a térkép vagy a navigációs rendszer! Az útvonal megtervezésében nagy segítségünkre lehet a Google Earth Pro program. Ebbe közvetlenül beírhatjuk a koordinátákat, és egy elég részletes térképet, képet kapunk a környezetről. Meghatározhatjuk a különböző helyek pontos koordinátáit, tudunk távolságot mérni stb... Figyelemmel kell lenni arra, hogy a műúton jussunk a legközelebb a szondához. Ha a legközelebbi földút járható, akkor a vakmerőbbek megpróbálhatnak közelebb jutni. Ezzel nagyon kell vigyázni, mert elakadhatunk, vagy a száraz úton is lehetnek olyan nagy keréknyomok, amin fennakad az autó. Ezeken a helyeken körülményes a megfordulás is. Végül nem utolsó sorban soha ne álljunk meg az úton még akkor sem, ha semmi közepén vagyunk, és arra biztosan nem jár senki, mert biztosak lehetünk benne, hogy ahogy elmegyünk az autótól, Murphy törvénye szerint azonnal megjelenik egy nagy traktor, vagy kombájn, és egy elegáns mozdulattal félre tolja az útból, hiszen mezőgazdasági területen vagyunk. A földutas szonda keresést legegyszerűbben egy autó mosással úszhatjuk meg. Az útvonalat az elindulás előtt mindig gondosan tervezzük meg. Figyeljünk az apró részletekre is. Légvonalban legfeljebb már gyalog, az utolsó fázisban mehetünk, de akkor is utunkat állhatja egy áthatolhatatlan bozótos, vagy egy öntözőcsatorna. Ebben az esetben el kell mennünk a legközelebbi hídig. Ezekkel a cikk-cakkokkal, kerülgetésekkel is elveszthetjük tájékozódó képességünket és az autó láthatóságát. Ilyenkor is segít a Car Radar.

Tegyük fel, hogy a műúton megérkeztünk a legközelebbi helyre. Megbecsüljük a szonda távolságát. Ha ez kb. 1,5 Km, vagy ennél kevesebb, akkor a kis rádión gumiantennával és nyitott zajzárral hallanunk kell a szonda adását. Ha halljuk, akkor idáig rendben. Ha nem, akkor valamit lehet, hogy rosszul csináltunk, és nem ott vagyunk, ahol szeretnénk lenni. Esetleg az is lehet, hogy nem élte túl a szonda   a zuhanást.  Vagy a földet éréskor megmozdult valamelyik elem és kikapcsolt a szonda.   Esetleg későn értünk oda, és a   timer kikapcsolta az adót. Lemerült az elem (nem szokott). Későn értünk oda, valaki már megtalálta és elvitte. Ezekben az esetekben itt befejeződött a keresés. Megtalálása reménytelen.

Ha a rádió szól, és fogja a szonda jeleit. Ez jó jel. Elővesszük a miniszámítógépes dekóderrel felszerelt rádiónkat. Csatlakoztatjuk az antennát, és bekapcsoljuk a készüléket. Elindítjuk a telefonon a MySondy Go nevű programot. A két szoftver Bluetooth-on összekapcsolódik. Ellenőrizzük a rádión a vételi frekvenciát. Ha helyes, akkor az antenna irányba fordításakor pittyent egyet a telefon. Ekkor megfogta a földön fekvő szonda koordinátáit. A szonda pontosan ott található, ahol a koordináták vannak. Ha ezeket beírjuk egy keresőbe, akkor ezek alapján is biztosan megtalálhatjuk a szondát. A telefonunkon futó program azonban ennél többet is tud: mutatja a kapcsolatot a vevővel és a szondával. Meghatározza a szonda irányát és távolságát is. A kis műszer több fajta szonda vételére és dekódolására alkalmas. Ez a felszerelés biztosan elvezet a szondához.

Ha esetleg ez a készülék nem veszi a szonda jeleit, akkor a WEB-es vagy a saját vett koordináták alapján próbáljunk meg közelebb menni, és újra próbáljuk meg a vételt. Amikor stabil jelünk van, a műszerrel és a telefonnal a kezünkben elindulhatunk a szondáért a biztos siker reményében. A szonda megtalálásakor célszerű azt kikapcsolni. Ezt megtehetjük a be-ki kapcsoló gomb kb., 1 másodperces megnyomásával. Ellenőrizhetjük a jelet a rádión. A hazaérkezés után célszerű a szondából a két ceruza elemet eltávolítani.

. Jó tudnunk, hogy ezek nem egy egyszerű ceruza elemek. Nagyon könnyűek, egyharmaddal könnyebbek, mint az alkáli elemek.  Az Energizer L91 Ultimate Lithium egy eldobható, 1,5 V névleges feszültségű „AA" méretű elem, amely a piacon elérhető legnagyobb kapacitással, rendkívüli tartóssággal (25! év) és alacsony hőmérsékleti ellenállással rendelkezik.  Kapacitás: több mint 3000 mAh (200mA áramnál).  Különösen alkalmas nagy áramfelvételek esetén, ahol teljes mértékben megmutatkoznak a képességei. Névleges feszültsége: 1.5V, maximális áramfelvétel: 2A tartósan, 4A impulzusokban. Nagyszerű működés -40°C és +60°C közötti hőmérsékleten is.  8EN Lajos mérte egy ilyen szondából kivett elem kapacitását, és a műszer 3,2 Ah-t mutatott (hmm…).

https://photos.app.goo.gl/vdXCBVAZgFuncfNi6

A VAISALALA - Finn rádioszonda

Hazánkban ezt a típust használják. Jellemzően 2,5-3 órán át repül és gyűjti a magas légköri adatokat. A szonda súlya kb. 80 gramm. Az elektronikának egy fehér polisztirol tok ad helyet, melynek kettős szerepe van. Egyrészt tompítja a földet éréskor az ütközés erősségét, másrészt üzem közben biztosítja a hőszigetelést, hiszen a környezeti hőmérséklet a nagy magasságban akár -70 °C is lehet. Két ceruza elemmel működik, melyek kis mértékben melegszenek üzem közben, ezzel biztosítva egy kis fűtést. Beépített GPS vevővel rendelkezik és a mindenkori helyzetétől függően továbbítja szenzorainak adatait . Az adó teljesítménye max. 60 mW egy negyed hullámú antennára. Vezérlését egy STM 32F100 mikrokontroller biztosítja. Bővebbet a QRP.HU oldalon olvashatunk róla.

Linkek:

https://qrp.hu/izgalom-jon-a-szondavadaszok-mindennapjaiba/
https://qrp.hu/egy-meteorologiai-ballonszonda-ujrahasznositasa-1-resz/
https://qrp.hu/egy-meteorologiai-ballonszonda-ujrahasznositasa-2-resz/

Az RS41 újrahasznosítása

A szondák vételét, a dekódolás tesztelését vevőnkkel legegyszerűbben egy bekapcsolt szondával végezhetjük. Ezt megtehetjük a bekapcsoló gomb hosszú (1-2 mp) megnyomásával. Először a zöld LED villog, majd folyamatosan világít. Ekkor a szonda továbbítja az általa mért adatokat, ezeket látnunk kell a tracker programunkban.

FIGYELEM!!!! A szondát a saját frekvenciáján üzemeltetni tilos! A 400-406 MHz-es intervallum a meteorológiai állomások részére van fenntartva.

Természetesen könnyen megkerülhetjük ezt a dolgot. Forrasszuk le a szonda antennáját, és forrasszunk az antenna kivezetés és a föld közé a legrövidebb lábbal egy 51 Ohmos 0,66 W-os fémréteg indukciószegény ellenállást műterhelésnek. A föld az antenna csatlakozóval szemközti oldalon található hasonló kiképzésű forrasztási pont. Eredetileg itt nincs semmi. Ezzel a kis átalakítással kísérletezhetünk a közelben a vétellel. A szondák felbocsátásukkor elindítanak egy timer-t. Ennek az ideje 8 óra 30 perc. Utána timeout-ra fut, és kikapcsol. Tehát ha a szondát nem tudjuk bekapcsolni, egyik oka ez lehet.

A szonda előerősítője

A szonda a GPS műholdak jeleinek vételéhez egy kis beépített antennát használ. Az antenna után következik egy SAW szűrő, majd az előerősítő, és ezután a GPS vevő chip. A GPS műholdak három sávban sugároznak. Az L5 frekvenciája 1176,45MHz, az L2-é 1227,6 MHz, az L1-é pedig 1575,42MHz. Az L1 frekvencia a legelterjedtebb, és a polgári felhasználók is ezt használják. Az L2 frekvencia a katonai és a precíziós felhasználók számára fontos. Az L5 frekvencia a légiközlekedésben is használatos. Nem tudjuk, hogy a szonda melyik műholdakat veszi, de az biztos, hogy magas frekvencián is működőképes (valószínűleg alacsony zajú), szélessávú erősítő, hiszen szűrőt tesznek elé, hogy a zavaró jelek ne juthassanak be. Érdemes lenne kipróbálni az amatőr gyakorlatban...

Az előerősítő rész kapcsolási rajza

PCB részlet

A szonda frekvenciájának megváltoztatása

A szonda frekvenciáját és néhány paraméterét egy terminál programmal a TTL soros porton keresztül meg lehet változtatni. Ennek az a hátránya, hogy (viszonylag) egyszerűen csak a saját sávján belül tudjuk hangolni (400-406 MHz). Ahhoz, hogy a frekvenciát a 70 cm-es amatőrsávba állítsuk át egy bonyolultabb eljárásra van szükség. Viszont hálából ez nem éli túl a kikapcsolást és az újra bekapcsolást, tehát ez sem igazán járható út. A GitHub-on találtam digiampietro-tól egy érdekes leírást. Itt ezt a folyamatot egy ESP8266 mikroprocesszoros fejlesztő panel végzi. Ez bekapcsoláskor mindig beállítja a kívánt frekvenciát, így a szonda rádióamatőr adóengedély birtokában az engedélyezett frekvenciákon akár antennára is kapcsolható. A beállítás igen egyszerű, WiFi-n elvégezhető. Én elkészítettem ezt a kapcsolást, de sajnos nekem nem működik megfelelően. Valamit rosszul csinálhattam. Elindul Access Point üzemmódban. A telefonon látom, de nem enged bejelentkezni. Azt a választ kapom, hogy bejelentkezési hiba történt. Próbáljátok meg Ti is, hátha ügyesebbek vagytok, több szerencsétek lesz!

Link: https://github.com/digiampietro/esp8266-rs41/tree/master

A megtalált és működőképes RS41 rádiószonda rádióamatőr felhasználására OM3BC készített új firmware-t. A rádiószonda RTTY, APRS és CW módban is működhet. Ezek a módok külön-külön be- és kikapcsolhatók. Az RTTY szöveg kompatibilis az UKHAS ajánlásaival. Az APRS-csomag a Mic-E változó szerint dekódolható és kódolható. A szonda csak akkor továbbítja az APRS adatokat, ha a koordináták érvényesek. Minden paraméter megváltoztatható egy parancs soros porton keresztüli elküldésével. Ehhez a rádiószondát és a számítógépet COM-TTL vagy USB-TTL átalakítón keresztül kell összekötni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az UART porton lévő rádiószonda csatlakozója 3,3 V! A számítógépén bármilyen terminálprogramot használhat. A sebesség 9600 baud, 8 adatbit és 1 stop bit paritás és hardver vezérlés nélkül (9600 8-N-1). Mint minden más paraméter, ez is módosítható. A lehetséges sebességek 300 és 115200 baud között vannak. A kommunikáció interaktív. Minden kiadott parancsra válaszolnak. Ha a processzor megértette és végrehajtotta a parancsot, akkor a válasz OK lesz. Ellenkező esetben hibaüzenetet kapunk, amely közli, hol hibáztunk. A rádiószonda bekapcsolása után üdvözlő szöveget kell látnunk a képernyőn, ha a rádiószonda és a számítógép megfelelően van csatlakoztatva.

Linkek:

http://www.om3bc.com/docs/rs41/rs41_en.html
https://www.aeq-web.com/rs41-radiosonde-vaisala-firmware-flash-gps-aprs-om3bc/?lang=en

RS41-NFW - Sokoldalú, egyedi firmware a Vaisala RS41 rádiószondák ÖSSZES verziójához

A GitHub-on a Nevvman18 nevű tag egy nagyon sokoldalúan használható  firmware-t készített. Haladó felhasználóknak ajánlom.

Link: https://github.com/Nevvman18/rs41-nfw?tab=readme-ov-file#radiosondes

Természetesen, ha keresgélünk a neten, még más egyéb firmware-eket is találunk pl. róka adó stb...

A szondakereső műszer

A szonda helyének pontos meghatározása a helyszínen a MySondy GO készülékkel történik. Ennek a lelke egy LILIGO gyártmányú TTGO LorRa32 V2.1_1.6-osmikroprocesszoros fejlesztő kártya. Ez egy kis méretű komplex számítógépes fejlesztő modul. A modul tartalmaz egy ESP32 mikroprocesszort, 4 MB flash-t, Wi-Fi-t, Bluetooth-ot, egy OLED kijelzőt és egy LoRa modult. Fontos, hogy a modul 433 MHz-es legyen, mert csak ez hangolható 400 MHz környékére. Vállalkozó kedvű amatőrök átprogramozhatják a MySondy Go-ra, de ezt akár készen is megvásárolhatják (jó pénzért) az AliExpress-en. Vállalkozó kedvűek megépíthetik keresőjüket.

A https://mysondy.altervista.org/mysondygo.php oldalon minden megtalálható az építéshez.

A kis készülék párja a telefon. Az Androidos telefonra a Play Áruházból telepítsük fel a MySondy GO nevű alkalmazást, hogy a két eszköz kommunikálni tudjon egymással. Setup-oljuk a telefont és a TTGO-t. Csatlakoztassuk az antennát és a rendszer kész a használatra. Javasolt a TTGO kis gumiantennája helyett egy 402 MHz-re méretezett HB9CV-t használni. Ezzel a felszereléssel a földön fekvő szonda felderíthető kb. 1,5 km távoságból.

Talán ezek a legfontosabb dolgok, amit érdemes tudni a szonda kereséshez. Sok sikert kívánok!

VY 73! HA 8 CJ

2025.07.24.