A Maros partján elterülő Makón élő emberek hagyományai, kultúrája elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kötődik. Ez határozza meg életvitelüket, érdeklődési körüket.

A rádiózás csodája azonban már nagyon korán, ebben a városban élő embereket sem kerülte el. Az 1920-as évek második felében egymás után alakultak a műsorvevő köröket tömörítő egyesületek és rádióklubok. A makói 1926-ban alakult meg. Később, miután hozzánk is eljutott a hír, hogy francia és amerikai amatőröknek sikerült saját építésű rövidhullámú adókkal és vevőkkel áthidalni az óceánt, egyre többeket foglalkoztatott a gondolat, hogy rövidhullámú amatőr legyen.

1934 januárjában, amikor megalakult a Magyar Rövidhullámú Amatőrök Országos Egyesülete, már volt tagja Makón, egy 18 éves fiatalember Báron Ferenc, az által készített TPTG adó volt az amely elsőként elektromágneses hullámokat sugárzott ki Makóról.

A csoda megfogta a barátokat, ismerősöket is. Hamarosan egy kis rádiós baráti kör alakult ki Szakács Gábor, Károlyi István, Soós Antal, Hadik Zoltán és Bíró Ferenc részvételével. Micsoda élmény, leírhatatlan öröm volt egy-egy tengerentúli összeköttetés! Ezek természetesen ösztönözték a készülékek továbbfejlesztését.

A háború a rádióamatőr mozgalmat is megbénította. Az amatőrsávok kihaltak. A háború után az akkori politikai eszméknek megfelelően a rádióamatőrök tevékenységét ideológiai tartalommal igyekeztek megtölteni. 1948-ban megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség, majd 1956 után a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Ezek a félkatonai szervezetek voltak hivatottak felügyelni, korlátok között tartani az amatőrök munkáját.

Makón több mint tíz évnek kellett eltelnie, mielőtt az amatőrködés újjáéledt. A Megyeház utca 1. Szám alatti szegényes felszereltségű "székház"-ban 1959 végén jöttek össze a régi és leendő amatőrök. A rádiózás élménye, az elektrotechnika, a rádiótechnika szeretete hozta össze őket. A makói veterán rádiós, Báron Ferenc közbenjárására Makóra költözött egy tapasztalt amatőr, Kucsera Lajos.

Nagy tervek születtek. Kucsera Lajos volt a klubtitkár, Báron Ferenc, Sántha Endre, Marosvári Sándor, Szabó János, Szűcs János, Majsai Mihály, Bakos Sándor, Halász Károly, Benke Zoltán voltak a tagok. Elhatározták egy adókészülék építését, de legfontosabbnak a Morse jelek megtanulását tekintették.

Az adó egy 3.5 MHz-es 6L6G végcsővel hamarosan el is készült, s telepítettek egy "windom" antennát. Az őszi OK (Csehszlovák) versenyen a HA8KCI hívójelű klubállomás már részt vett.

A fiatal rádiósok is jól haladtak a tanulással. Éjszakánként, amikor a terjedés a legkedvezőbb a 3.5 MHz-es sávon rövidhullámú megfigyeléseket végeztek. A lelkesedés határtalan volt, szinte éjjel-nappal, minden szabadidejükben a rádiózással foglalkoztak.

1962-ben új adó készült OS51 végcsővel. Ez az ötsávos készülék mind kivitelezésében, mind teljesítőképességében megállta a helyét amatőr berkekben több mint tíz évig szolgálta az amatőrök képzését, szórakozását. Kezdetben csak távíró üzemmódban működött, de hamarosan modulátor fokozat is készült hozzá. Évente 4-5 ezer összeköttetést létesítettek, s részt vettek számos amatőr versenyen. Jó néhány "diplomát" is szereztek.

A taglétszám átlag 12-15 fő volt. A stabil emberek mellett hosszabb-rövidebb időre új érdeklődők is jelentkeztek, de a követelményszint már magas volt. Csak azokra számítottak, akiket lekötött a rádiózás, akiknek nem jelentett terhet a Morse adás és vétel megtanulása, a szakmai ismeretek elsajátítása. Báron Ferenc és Kucsera Lajos kiemelkedő érdemeket szereztek azoknak az amatőröknek a kinevelésében, akik a rádióklub magját képezték.

1969-ben a klubtitkárt családi és munkahelyi körülményei Mezőtúrra szólították. Ekkor Szántó Mátyás vette át a klubtitkári teendőket. A klub technikai felszereltségének növelését tűzte ki célul, ennek érdekében munkálkodik. Az 1970-es árvíz idején a Makói Rádióklub hírügyeleti szolgálatot teljesített. A makói lakosokat Hódmezővásárhelyre telepítették át; a makói HA8KCI és a vásárhelyi HA8KCS klubállomások között a kitelepítés időszakában éjjel-nappali összeköttetést tartottak fent. Ez a kapcsolat sokat segített a felmerült különféle szervezési, intézkedési információk gyors továbbításában. A makói és vásárhelyi amatőrök sok kétségbeesett családon is segítettek azzal, hogy megkeresték eltűntnek hitt hozzátartozójukat.

Időközben a rádióamatőr mozgalom irányításában is változás történt. Az MHS helyett létrejött a Magyar Honvédelmi Szövetség. Ez a szervezett már kissé enyhített a korábbi szigorú felügyeleten, de ugyanakkor fokozottabb honvédelmi elő- és utóképzést követelt a klubtagoktól központi célok érdekében. Az amatőrök továbbra is csak akkor hódolhattak szenvedélyüknek, ha az MHSZ tagjai voltak. Központi alapból a klubokat olyan technikai berendezésekkel látták el, amilyet egyénileg nem lehetett beszerezni.

1971 nyarán Bakos Sándor vette át a klubtitkári teendőket, majd 1973 májusában Majsai Mihály.

Az új klubtitkár Majsai Mihály jó szervezőnek bizonyult. Mindenekelőtt a klubhelyiség felújítását, komfortosabbá tételét szervezte meg. A "Rádiótechnika" című szakmai folyóirat 1973 decemberi számában egész oldalas cikkjelent meg "A makóiak 110 napja" címmel, mely a klub újjávarázsolásáról szólt. A cikkeket képek illusztrálták. Ezek egyikén látható az adósarok, az asztalon az új készülék, egy FT 250-es japán gyártmányú SSB adóvevő.

Rövidesen minden sávra antenna készült. A rendezett környezet lendületet adott a szakmai munkához is. A létszám örvendetesen növekedett. Különféle szakosztályok jöttek létre. Megalakult többek között az iránymérő szakosztály. A klub étermunkája kimagasló volt. 1974 decemberében egy Rádióamatőr Emléklapot adtak ki a makói amatőrök, amelyet azok szerezhettek meg, akik makói, vagy Makó környéki amatőrökkel létesítettek összeköttetést bárhonnan a világból. Ilyen kihívásnak csak akkor van létjogosultsága, ha mögötte lelkes, aktív rádióamatőrök állnak.

A klub szakmai támogatásával kihelyezett klubok is létrejöhettek. A szakmunkásképző intézetben Benke Zoltán vezetésével, Királyhegyesen Németh János irányításával ifjúsági klub létesült. A határtalan lelkesedést jól példázta Németh János aktivitása. A bogárzói tanyán élő parasztember önmaga erejére és eszére támaszkodva telepes adókészüléket épített. Így jutott el az amatőrködésnek arra a szintjére, hogy fiatalok nevelésére is vállalkozhatott.

1982-ben a Városi Rádióklub új helyre, a József Attila u. 6. Szám alá, az MHSZ székházba költözött. A klubtagok gyorsan berendezkedtek az új, a réginél kissé szűkösebb, de kényelmesebb helyiségekben. Sok hazai és nemzetközi versenyben vettek részt, miután felszerelték antennáikat.

A rádiótechnika időközben rendkívüli mértékben fejlődött. A rádiócsöves készülékek helyett megjelentek a tranzisztoros, majd integrált áramkörös berendezések. Az amatőröknek számos új terület adódott, melyet meg lehetett hódítani, el lehetett sajátítani. Aki azonban a rádióforgalmazás területén akart elérni nagyobb sikereket, már nem építette, hanem vásárolta adóvevő berendezését. A 80-as évek végére jellemző volt, hogy egy-egy gyári berendezés nyugati turistaúton került az amatőrök tulajdonába.

Ilyen nyugati hordozható URH adóvevők voltak a segítői a makói amatőröknek 1989-ben karácsonykor, a romániai események idején. A nagylaki határállomásra települtek ki, s onnan tartották az összeköttetést a makói és szegedi segélyszervezetekhez települt amatőrökkel. Tökéletes hírrendszert működtettek éjjel-nappal, amíg szükség volt rá.

A rendszerváltás Magyarországon is bekövetkezett. Az MHSZ megszűnt, s a rádióamatőrök immár állampolgári jogon kaphatnak adóengedélyt, ha a nemzetközi előírásoknak megfelelő vizsgát eredményesen leteszik. A Magyar Rádióamatőr Szövetség ma már nem csak a nyugat felé létrehozott kirakat szervezet, hanem a rádióamatőrök által működtetett képviseleti és szakmai egyesület.

Makón 1990 szeptember 3-án készült el az MHSZ Makó Városi Rádióklub vagyonfelmérő leltára. Ezt a vagyont a Minisztertanácsi rendeletnek megfelelően átadták az 1990. április 27-én tíz fővel megalakított MTTSZ (Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége) Makó Városi Rádióklubnak.

Az új klubelnök Nagy Lajos lett. A régi, lelkes makói rádióamatőrök együtt maradtak. Bár nehéz volt eligazodniuk a rendszerváltás okozta átalakulás útvesztőiben, de szükségét érezték egy rádióklub fenntartásának.

Alig egy év múlva újabb jelentős változás következett be: a klub teljesen önálló egyesületté alakult át, melyet cégbírósági határozattal tettek jogszerűvé. Az új független klub neve Makói Rádióamatőr Klub lett. Az elnöki teendőket továbbra is Nagy Lajos látta el, s a tagok között ott voltak a régi amatőrök: Báron Ferenc, Sántha Endre, Németh János, Majsai Mihály… stb.

A '90-es évek közepén elhunyt több meghatározó személy, Báron Ferenc és Bakos Sándor, ám a taglétszám változatlanul 40 fő körül mozogott. A makói rádióamatőrök hetente egyszer gyűltek össze, hogy megbeszéljék a legújabb technikai újdonságokat, kicseréljék rádiós tapasztalataikat, beszámoljanak egymásnak a különleges összeköttetésekről.

A rádiózástechnika fejlődésével a klub is igyekezett lépést tartani. A városban packet rádiós csomópontot létesítettek, mely a városi és a határon túli amatőrök részére biztosított kapcsolódási pontot a magyar digitális hálózat felé.

Sikeres kísérletek folytak, illetve számos összeköttetés született az újonnan elterjedt amatőr üzemmódokban is, amelyek közt találhatóak RTTY, SSTV, packet és műholdak segítségével létrehozott összeköttetések.

Főleg az ifjabb klubtagok vettek lelkesen részt az amatőrversenyekben. A kor követelményeinek ugyan már kevésbé megfelelő, szerény berendezések ellenére is szép sikereket könyvelhettek el mind a rövidhullámú, mind az URH sávokon. Egy-egy eredményes versenyzés a város hírnevét öregbítette, miként tette azt minden egyes összeköttetés is.

Mándoki Sándor kezdeményezésére a klub tagjai 1993 óta regionális amatőrtalálkozót szerveznek, melyre az ország különböző területeiről, illetve a határon túlról is számos amatőrtárs látogat el. Ezek a találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy személyes ismeretségek alakuljanak ki olyan rádióamatőrök között, akik rendszeresen létesítenek kapcsolatot egymással készülékeik segítségével. Szakmai és baráti beszélgetések, közös étkezés, illetve az elmaradhatatlan börze tartozik a programhoz.

2000.-ben a klub új helyre, a Megyeház u. 20. szám alá költözött és 2001.-ben a tagság Rácz Mihályt választotta meg klubelnöknek.

Az ezredforduló és azt követő évek jelentős változásokat hoztak a Makói Rádióamatőr Klub életében.

Egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a klub létében, fenntartásában meghatározó tényezővé lépett elő az anyagi támogatás önálló megszerzésének szükségessége. Azon túl, hogy a közös érdeklődési kör egybetart számos rádiózás iránt vonzódó személyt, a klubhelyiségek fenntartása és megtartása érdekében közcélú tevékenységet is vállalni kell "civil" egyesületként.

A fiatalok képzése ma már nem katonapolitikai szempontok szerint történik, de a tapasztalt amatőrök szívesen osztják meg tudásukat minden érdeklődővel.

Másrészt az elektronika, a híradástechnika robbanás-szerű fejlődésen ment keresztül. Az Internet, a rádiótelefon, a műholdas televíziózás, stb. a hétköznapi ember természetes eszközévé vált. A világ egyéb módon is kinyílt az emberek előtt. E technikai fejlődés nyilvánvalóan befolyásolja a jövő nemzedéke, a fiatalok érdeklődési körét és ilyen módon a Makói Rádióamatőr Klub létét és jövőbeli céljait.

vissza

Összeállította: Nagy Lajos