A Zene hallgatásáról.

Nem igen van annál nagyobb öröm, mint saját építésű

eszközön zenét hallgatni.

Hogyan is definiáljuk, mi is ez? NEM HI-FI mert azt már a 90-es években a nagy Bécsi bevásárlásokkal le degradálták a sok csatornás ekvalézerekkel meg a sok nullás PMO wattokkal.

De akkor hogyan osztályozzuk, hova soroljuk be ezt a kategóriát, amit nem lehet megfogni, nehezen lehet mérni ?

Mondjuk most azt, ez HALLGATHATÓ.

Mostanság még a jó nevű cégek is saját magukat meghazudtoló minőséggel jelentkeznek a piacon. A márkáknak már néhány kivétellel nem lehet hinni, talán inkább bízzunk a fülünkbe, hagyatkozzunk a saját megérzéseinkre, hiszen ha egyszer elkezdünk saját-hangképet formálni akkor szükség lesz egyfajta magabiztosságra, már hogy tudjuk mi az a hangzás ami teszik és mi az ami nem.

Mielőtt bele kezdenénk tisztáznunk kell; -Mit, min, mivel és hogyan?

Pontosabban, milyen jellegű zenét szeretnénk hallgatni, cd-n vagy bakeliton, milyen elsődleges átalakító eszközzel és milyen végfokkal és lesugárzással.

Ez már csak úgy ránézésre is egy elég bonyolult egyenlet, és még nem beszéltünk a szubjektív tényezőről.

Sokszor megtörténik, hogy valamely eszközt hajszoljuk, fejlesztjük és rácsodálkozunk, hogy nem hozta a várt eredményt. Közben meg a lánc egy másik eleme töri meg a hangzást, célszerű számot vetni esetleg másoknál meghallgatni eszközeinket, hogy az optimális döntést hozhassuk meg és azt fejlesszük ami legjelentősebb változást hozza a hangzásban a legkisebb anyagi ráfordítással.

Mint minden más ez is üzlet, mert vannak költségei és itt is van optimum, nem kell 300B vel SE erősítő ahhoz, hogy mondjuk MP3 zenéket hallgassunk, minden bizonnyal jól szól, de nem hozza azokat a dolgokat amire képes lenne. Viszont a költség töredékéből lehet építeni egy JLH-t ami jó kialakítás esetén partiba van a kereskedelmi forgalomban lévő készülékek többségével, és még a vájt-fülűek is megtűrik.

Sok esetben elsiklunk a tápegység mellet, pedig sokan hangsúlyozzák a puffer kondik jelentőségét, sőt egyesek még gyártókat is favorizálnak.

Ebbe is mint sok mindenben kár vitát nyitni, kívánatos a 70.000 - 100.000 uF oldalanként. És ezek félhidas vagy külön utas táplálása.

Nem véletlen a jobb erősítők mono-blokkok, lehet a hangzásuk miatt, s nem azért mert csak akkora volt a doboz, hogy egy csatorna férjen bele.

Természetesen itt is kár vitát nyitni, van kinek megteszi egy táppal, van akinek nem.

De tegyünk 1 próbát! És ha halljuk döntsük el, jobb ha magunk bizonyosodunk meg a térhatás különbségéről.

Ugyan így javaslom a végfok be és esetleges kicsatoló elemeinek válogatását, csak úgy szubjektív.. mert valójában a gazdája fogja hallgatni, Nem a szomszéd, következésképpen nekünk kell, hogy jó legyen, senki másnak.

Relatív dolgok ezek nagyon relatívak, több úgynevezett audiófil találkozón rácsodálkoztam arra mennyire divat vagy épp üzlet orientált konstrukciókat hallgattak a tisztelt egybegyűltek, természetesen szépek azok a végfokok, meg azok a dobozok is.

-de kérem-szépen, HOL MARAD A ZENE ??, nem arról kellene szólni az egésznek? Nem egy dolgot kellene kidomborítani, hanem egyfajta harmóniát megteremteni a fizikai és a nem fizikai világ között. Dobozokat tesztelnek 1 olyan erősítőn amiben max 4 orvosságos üvegnyi kondenzátor van, mert több bele se férne, a trafóról nem is beszélve, lehet egyszer meg kellene hallgatniuk egy tisztességes erősítőn, rá is csodálkoznának, mennyi minden van még benne abban a zenében. Vagy épp 2 darab 300-as gyönyörű mono-blokkot bőgetnek ezerrel, és nem hallják, hogy a dobozok nem viszik át a dinamika közel felét, erre mit lehet mondani; -volt rá pénze.